(Tartalmi kivonat Danelle Wolford & Dr. Robert Pappas cikkjéből)
Illóolaj mítosz #1: Nincs olyan, hogy “terápiás/gyógyászati fokozatú” illóolaj.
Tény:
Az igazság az, hogy sokfajta terápiás/gyógyászati fokozat van. A probléma inkább az, hogy melyikben lehet bízni. Fontos azzal tisztában lenni, hogy ezek a standardok a termelő cégen belül lesznek felállítva és nem biztos, hogy egy független laboratórium végzi el a minőségi vizsgálatot, vagy a független laboratórium egyáltalán megbízható-e. Fontos tudni, hogy az adott cég pontosan mit is ért az alatt, hogy terápiás/gyógyászati fokozatú az olaj. Annyit jelent-e, hogy szimplán tiszta a termék, vagy több annál és hordoz-e esetleg magával egy minőségi szabványt. Egy olaj lehet tiszta, mint a frissen hullott hó, de attól még lehet alacsony minőségű. Nap mint nap látom ezt, amikor klienseknek elemzek mintákat, hogy ők jól tudjanak dönteni vásárlás közben. Az illóolajok minőségének megítélése egy bonyolult folyamat és nem elég jó kémiai tudás és minőségi felszerelés, sok évnyi tapasztalat igényelt az illatok kiértékelésében és abban, hogy melyikek azok a kisebb összetevők, amelyek fontosak lehetnek. Ez a kiértékelés rettenetesen precíz és nem elég csak a fő összetevőkre koncentrálni.
Abban mindenki egyet ért, hogy nincs egy független standard arra, hogy mi is igazán terápiás/gyógyászati fokozatú, amely általánosan el van fogadva. És lehet, hogy sokaknak nem fűlik a foga ahhoz, hogy néhány cég a saját termékét, mint terápiás fokozatú állítja be, de az nem igaz, hogy nincsen terápiás fokozat. Az a helyzet, hogy “ugyan sok cég terápiás fokozatúként adja el a termékét, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy nincsen egy általánosan elfogadott fokozat.” Ez egy igaz és fair állítás, amivel mindenki egyet tud érteni.
Illóolaj mítosz #2: A tiszta, hamisítatlan illóolaj szintetikus adalék nélkül örökre el kell hogy tartson.
Tény:
Még egy nevetséges állítás azoktól, akik nagyjából semmit nem értenek a kémiához. Nem tudom, hogy ismerek-e bármit is ami a végidőkig kitart, kivételek itt talán a gyémántok és az emberi tudatlanság. Az igazság az, hogy ugyan abban az értelemben, hogy “létezik” sokáig eltart, de viszont nem kérdés, hogy a legtöbb olaj, tiszta vagy nem, végül meg fog romlani oxidációs reakciók miatt melyek elkerülhetetlenek, hacsak nem tudjuk őket egy teljesen légmentesen tárolni. És még akkor is ha valahogy sikerül ezt megoldanunk, akkor is megeshet az, hogy az illóolajmolekulák önmagukkal reakcióba lépnek, ezzel erősen lerontva az olajat.
Ugyan a legtöbb olaj degradál az évek során, de van néhány kivétel, mint például a Szantálfa, Vetiver, Pacsuli stb. melyek az évek során inkább egyre jobbak lesznek, legalábbis egy pontig (5000 év után már a szantálfa például rég átesett volna a gyantásodáson és megkeményedésen). Általában a nehezebb, szeszkviterpén alkoholokban magas olajok azok, amelyek idővel jobbak lesznek. Viszont a legtöbb olaj, főleg a citrusos és kék olajok erősen degradálnak idővel (legalábbis emberi élettartamon belül). A citrusos olajok különösen hajlamosak a megromlásra a magas limonén tartalmuk miatt, mely könnyen oxidál. Még kevés oxidáció is teljesen tönkre tudja tenni a citrus olajok illatát. Ezen felül, monoterpén polimerizáció miatt viasz képződés is előfordulhat, ezért ajánlott ezeket az olajokat egy éven belül felhasználni.
Kék olajok esetében az oxidációnak a jele az, amikor a kék szín idővel zöld lesz. Ez a kamazulén, a kék színért felelős szénhidrogén, degradációja miatt keletkezik be. Ezért ajánlom mindenkinek, hogy a kék olajokat lehetőleg tároljuk hűtőben és lehetőleg kevés levegő legyen az üvegben. Természetesen a légtér minimalizálása jó ötlet minden illóolaj esetében, de kimondottan fontos a kék olajok és a citrusolajok számára.
A tudomány egyik kíméletlen törvénye a természetesen növekvő entrópia, amely a termodinamika második törvényéhez kapcsolódik. Minden ebben az univerzumban folyamatosan és örökké a maximális entrópia (rendellenesség) felé tart. Az entrópia elkerülhetetlen ezen a földön, és mindannyian tudjuk, hogy a természetes degradáció elleni küzdelem folyamatos energiát igényel. Ha egyedül hagyjuk a dolgokat akkor nem rendezik el magukat idővel. Az entrópia az, amiért miért nem hozhatunk sose létre valamit, ami ténylegesen örökmozgó, az, amiért végül tönkremegy az autó motorja, amiért nem képes a test önmagát örökre fenntartani és amiért végül a bolygónk is meg fog szűnni.
Illóolaj mítosz #3: Igazi terapeutás fokozatú levendula (Lavandula angustifolia) nem tartalmaz mérhető mennyiségű kámfort. Bármennyi mennyiségű kámfor Levendula Illóolajban lavandinnal való keverésre utal.
Tény:
Az igazság az, hogy ugyan a kámfortartalomnak tényleg kevésnek kell lennie (<1%) mindig lesz valamennyi kámfor az igazi levendulaolajokban is, nagyjából elkerülhetetlen. Személyesen már pár ezernyi igazi levendulaolaj mintát teszteltem, ezek közül sok volt melyet magam desztilláltam és meg tudom mondani, úgy, mint minden más elemző, aki tudja, hogy mit csinál, hogy a kámfor teljes hiánya egy eszméletlen nagy kivétel lenne. Az igazat megvallva nem tudom megmondani, hogy láttam-e valaha levendulaolajat kámfor jelenléte nélkül.
Ha valaki megcsinálta a házifeladatját, akkor tudja, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szerint az elfogadható kámformennyiség levendulaolajban 1,5%, származástól függően és a Brit Pharmacopoeia legfejebb 1,2%-ot enged. Az én személyes standardom az Essential Oil University-nél 1% vagy kevesebb az igazi levendulaolajban. Ez a standard számos mintának és saját desztillációknak az elemzéséből állt össze.
Akit érdekel itt van egy kép egy megbízásból elkészített elemzésről, melyben 26.435-nél látható a csúcsmennyiségű kámfortartalom 0,25%-nál.
Illóolaj mítosz #4: Az illóolajok a vibrációs frekvenciája 52-320 MHz. Illóolajoknak van a legnagyobb frekvenciájuk az ismert természetes anyagok közül és megemeli a testünk frekvenciáját.
Tény:
A frekvenciás história már a 90-es évek óta kering az interneten és kérem önöket ne is nézzenek utána. A probléma az egésszel, hogy az emberek 99%-a nem érti eléggé a kvantummechanikát, hogy tisztán átlásson ezen a csaláson vagy ha sejtik is de nincs meg a hátterük, hogy meg tudják mondani miért átverés így inkább nem is mondanak semmit hozzá. Tudományon belül köztudat, hogy a molekulák folyamatosan különböző típusú és sok különböző frekvenciájú elektromágneses sugárzást nyelnek el és bocsátanak ki. Viszont a tipikus illóolaj frekvencia átverés nem ad semmilyen tudományos értelmet. Valószínűleg azért lett elterjesztve, hogy el lehessen adni drága és hasznavehetetlen frekvenciamérő berendezéseket.
Egy frekvencia egy egyszerű, másodpercenkénti ciklus. A kvantummechanikából tudjuk, hogy az elektromágneses energiát általában a kvantumállapotok közötti különböző energiaátalakulásokból keletkező elektromágneses hullámok hullámhosszát megmérve tudjuk megállapítani. Ezeket a hullámhosszokat egy egyszerű egyenlet segítségével frekvenciákba lehet átszámítani (fénysebesség elosztva a mért hullámhosszal = elektromágneses energia frekvenciája). A molekulák az energia különböző formáját bocsátják ki és nyelik el, melyek elektromos, vibrációs és rotációs energiaszintek átmenetéből keletkeznek. Ha a vibrációs frekvenciákról akarunk beszélni, akkor meg kell értenünk pár alap dolgot a kémiában és a kvantummechanikában melyeket az alábbiakban megkísérlném elmagyarázni.
Vibrációs energia a molekulában az összekötött atomok vibrációjára utal, egy bizonyos molekulán belül. Például, ha ránézünk egy egyszerű molekulára, mint például a szén-dioxid, akkor meg tudjuk mérni a vibrációját vagy frekvenciáját azt úgynevezett “karbonil nyújtásnak” (a kettős kötés nyúló mozdulata a szén és az oxigén atomok között). Minél nagyobb a molekula, annál több vibrációs mozdulata lesz. Az illóolajokban lévő molekuláknak több fajta kötődési vibrációjuk van hiszen még a kis molekulák (monoterpének) 10 szén és 16 hidrogén atommal rendelkeznek. Így minden illóolajmolekulában egyszerre többfajta vibráció megy végre és minden különböző vibrációs mozdulatnak minden különböző kötődésnek meglenne a saját egyedülálló frekvenciája. Ezeket a molekulákon belül lévő vibrációs frekvenciákat infravörös spektroszkópiával mérik mert az infravörös skálán lévő energia az, ami kell ezeknek a vibrációknak az okozásához. Az infravörös sugárzás 10.000.000.000.000-tól 400.000.000.000.000 Hz-ig terjed.
Tehát ahogy látják, lehetetlen egy illóolajat vagy akár annak egy specifikus molekuláját egy bizonyos vibrációs frekvenciához sorolni. Továbbá a vibrációs energia a molekulákon belül lényegesen több mint az 52-320 MHz (52.000.000-320.000.000 Hz), amit azok az emberek állítanak, akik a frekvenciamérő eszközöket árulják.
Röviden, ha illóolajok hasznosságát a frekvenciájukkal akarod bizonyítani, akkor erősen ajánlom, hogy gondold újra a stratégiádat, mert manapság az interneten keresztül bárki pillanatok alatt ki tudja deríteni, hogy mi is az igazság és akkor az ember csak bohócot csinál magából.
Illóolaj mítosz #5: Az illóolajokat már a bibliai időkben is használták és még Tutanhamon sírjában is találtak.
Tény:
Természetesen használtak illatos anyagokat a bibliai időkben, különböző gyógyászati, vallásos és ceremóniás célokra, de ezek az anyagok nem voltak illóolajok, legalábbis nem abban a gőzdesztillált formában, amit mi ma ismerünk. Ez lehetetlen lett volna, mivel az gőz desztillációt még nem létezett. A folyamat a feltalálását a 11. századi Avicenna (Ibn Sina) nevű perzsa tudósnak tulajdonítják. Az is biztos, hogy 2300 évvel ezelőtt, Tutanhamon idejében, nem volt gőzdesztilláció. Illatos anyagok akkoriban nyers oldószerrel lettek kinyerve zsírokból és préselt olajokból melyek nem lehettek nagyon koncentráltak (nem is beszélve arról, hogy a kivont termékek nagyon különböző kémiai tulajdonságokat produkálnak, mint a desztillált termékek), ezért használatuk igazából nem kapcsolható össze azzal, amit ma ismerünk.
Illóolaj mítosz #6: Ha tiszta illóolajat használsz a bőrödön és az kiütést vagy égést okoz, akkor csak méregtelenít a test.
Tény:
Gondolkozzunk logikusan egy pillanatra. Képzeljük el, hogy mérges szömörcét dörzsölünk a karunkra és ettől durva kiütést kapunk. Ilyenkor méregtelenít a test? Persze, hogy nem! Ha valami kiütést okoz bőrrel való érintkezéskor akkor az azért van, mert irritálja a bőrünket. Továbbá ez a “méregtelenítő” magyarázat úgy tűnik, hogy ignorálja azt, hogy mit is jelent a méregtelenítés. Általában egy méregtelenítési reakció akkor tűnik fel, ha valamit elvesznek a testtől. Gondoljon rá úgy az ember, hogy akkor lép fel, amikor egy drogfüggő le próbál szokni és ilyenkor a teste elkezd méregteleníteni. Illóolajok esetében olyasvalamit adunk a testhez, amivel még nem volt tapasztalata és ezért semmiképpen nem lehet méregtelenítésről szó.
Egy égés vagy kiütés egy illóolajtól annyi, hogy a bőröd azt kiáltja neked, hogy: “Hé, hagyd ezt abba azonnal!” Ezért kell mindig tesztelni egy kis bőrfelületen, hogy meglássuk mi történik mielőtt nekiállunk őrült módon olyan illóolajban fürdeni, amit még ki sem próbáltunk. Tudom, hogy sok aromaterapeuta ajánlja, hogy hígítsuk fel az olajat egy hordozóolajjal, de koncentrációtól függetlenül mindig teszteljük le az új olajokat mielőtt használjuk őket. Emlékeznünk kell arra, hogy ezek szerves molekulák erősen koncentrált oldatai, szóval inkább menjünk biztosra.
Illóolaj mítosz #7: Az illóolajok a legerősebb élő anyagok a földön. Ők a növényi királyság szívverése, a legtöbb életet adó anyag, ami a földön létezik. Az illóolajok olyanok a növényeknek, mint nekünk a vérünk.
Tény:
Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, de az illóolajok nem élnek. Szeretném, ha valaki mutatna nekem valakit vagy valamit, ami túlél egy >100°C fokos, több órás desztillációs folyamatot! A növényi anyag bizonyosan nem él a desztillálás után ezért nem tudom, miért hiszi bárki is, hogy az olajok élőlények. Illóolajok illékony szerves molekulák gyűjteménye, nem elő entitások. És mivelhogy nem élnek, nem is tudnak életet adni semminek (bár igaz, hogy segítenek a növény túlélésében). Ha logikusan nézünk a dologra, akkor rájövünk, hogy ahhoz, hogy A (illóolaj) életet adjon B-nek (növény), A-nak előbb kell léteznie. Ez nem az eset itt, mivel a növények nem kezdenek el termelni illóolajat csak egy bizonyos pont után.
Ami pedig a “növényi királyság szívverését” érinti, a legtöbb növény nem is termel illóolajat, szóval hol van az ő szívverésük? Nem igazán tudom egyébként, hogy mit is kell érteni egyáltalán a kijelentés alatt. Valószínűleg valaki úgy gondolta, hogy jó lesz marketing dumának és nem igazán érdekelte annak a pontossága. Továbbá az, hogy az illóolajok a növény vére egyszerűen nem igaz. A vér a mi testünkben oxigént és nyersanyagokat szállít a sejtekhez és a szervekhez, az illóolajok nem töltik be ezt a funkciót.
Az igazság az, hogy az illóolajok a növény anyagcseréjének egyik végtermékei és nem keringenek a növényen belül, mint a vér. Gondoljátok végig, mik a végtermékek az emberi anyagcseréből, ha pontos hasonlatot szeretnétek. Tudom, hogy nem lenne olyan piacképes, de ez sokkal pontosabb, mint az „életvér”. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezek a végtermékek, ezek a másodlagos metabolitokként ismert illóolajok haszontalanok a növény túléléséhez és nem hasznosak az ember számára.
Illóolaj mítosz #8: A legjobb minőségű illóolajok az “első préselésből” avagy a növény első desztillációjából származnak.
Tény:
Először is had mondjam el, ha olyan kifejezéseket használsz, mint az „első préselés”, akkor tényleg van mit kipótolni az illóolaj ismeretedben. A legtöbb illóolajat desztillálják, ez igazat megvallva az illóolaj pontos definíciója is. Vannak olyan olajok, amelyek az „illóolaj” fogalommeghatározás alá esnek, és amelyet nem gőzlepárlással állítanak elő, nevezetesen a citrusolajok, amelyeket citrushéjból nyernek ki hideg sajtolással (és ha megfelelően végezték, nem maradna olaj a héjban), de ők az egyedüli kivételek. Tehát, amikor az úgynevezett „első préselt” illóolajokra hivatkozunk, még csaknem is a legtöbb illóolaj pontos termelési módját ábrázoljuk, mivel szinte minden olajat desztillálással, nem sajtolással állítanak elő. Kérem, kerüljük ezt a „préselés” terminológiát, hacsak nem akarunk tudatlan kezdőknek tűnni. Ha mégis alkalmazható ez a módszer, akkor az iparágban a “Hidegen sajtolt” vagy “kisajtolt” kifejezéseket használjuk a citrusolajok termelésének leírására (néhány citrus is desztillálódik, de ez egy másik kérdés).
Ezzel elérkeztünk az állított “többszörös desztillációhoz”. Itt egy állítás egy kedvelt blogból:
“A borsmenta egy érdekes növény, mivel több olajat lehet kinyerni belőle mint más növényekből. Emiatt nagy farmok és lepároló üzemek nagy mennyiségű olajat képesek kinyerni. Kisebb farmok előbb csinálnak egy első desztillációt melyet nagy áron el tudnak adni nagy olaj cégeknek. Ezután a borsmenta újra lesz desztillálva nagyobb nyomással és hőmérséklettel, és az ebből következő olajat kisebb áron adják el szappancégeknek és hasonlóknak, akik nem akarnak annyit fizetni de ők is akarják az illatot termékeikben. Ezután még egyszer desztillálva lesz még magasabb nyomás alatt és még magasabb hőfokon, melynek végtermékét olyan cégeknek adják el, akiknek kell a cukornád szagú olaj.”
Nem akarok ünneprontó lenni, de mekkora baromság már ez? Először is, én Indianában (USA) lakok, amely az ország egyik lenagyobb menta termelője. Több alkalommal látogattam el menta párologtató üzemekbe, és egyik se desztillál kétszer. A növényt körülbelül két órán keresztül desztillálják és kész. Nevetséges azt gondolni, hogy miután valaki kikapcsolja a szerkezetet, mert látja, hogy nem jön ki több olaj, majd másnap az gondolja, (dollárezreket elvesztegetve üzemanyagban, stb.) hogy: “Tudod mit? Van ebben még valami!” Őszintén nem tudom megmondani, honnan szedik az emberek ezt a nonszenszet. Mondjuk a mentaolajat általában további újra desztillálásnak és / vagy frakcionált vákuumos újra desztillálásnak tesznek ki, de ez az olaj minőségének további javítása érdekében történik, azáltal, hogy eltávolítja az émelyítő összetevőket. Viszont senki se desztillálja újra a biomasszát. Amikor megpróbáltam elmagyarázni annak aki posztolta a “cikket”, hogy amit állít, az badarság, akkor nem hitt nekem, mert az ő “kutatása”, avagy az, hogy beszélt azokkal akik illóolajat adnak el, magasabb rangú. Ha valaki logikusan belegondol akkor látja, hogy nem ad túl sok értelmet ez a gondolatmenet. Ha csak az energiát nézzük mint szempontot, akkor miért állítaná le valaki a szerkezetet, hogy majd később újra beindítsa. Ahhoz, hogy egy ilyen folyamatot működésbe hozzon valaki, nagyon nagy mennyiségű energia kell mely persze költségekkel jár. Nem lenne egyszerűbb egyszer beindítani és az olajat ami az elején keletkezik külön tárolni attól, ami a folyamat vége felé lesz kinyerve? Mellesleg az Ylang Ylang olajnál ez a folyamat lesz használva, ezért van több fokozata: I, II, III és teljes. Az Ylang Ylang-on kívül viszont a többi olajat a teljes folyamat alatt egy helyen tárolják. Amikor pedig leállítanak és újraindítanak egy ilyen szerkezetet az mechanikai problémák, üzemanyaghiány vagy fizikai fáradság miatt van (Szantálfa esetében a desztilláció több mint 24 órán keresztül tud tartani és még akkor is marad egy kevés olaj a fában).
Illóolaj mítosz #9: Illóolajok komplex keverékek hormonokból, vitaminokból, nyersanyagokból, más természetes elemekből és a legjobban oxigénizáló anyagok a világon.
Tény:
Az ilyesféle állítástól mindig vakarom a fejemet. Kezdjük ott, hogy az illóolajok illékony szerves folyadékok és semmilyen hormon (legalábbis nem emberi) vagy vitamin nincsen bennük. A másik része a mítosznak több verzióban is feltűnik, például, hogy az “illóolajok a legjobban oxigénizált anyagok…”. Függetlenül attól, hogy oxigénézálóra vagy oxigénizáltra gondolnak, az állítás egyszerűen helytelen. Igaz van bennünk oxigén, de nem éppen oxigénizáltak vagy oxigénizálóak. Azok akik jártasak az illóolajok kémiájában vagy részt vesznek az Illóolajok Kémiája tanfolyamomon azok tudják, hogy az esetek több mint 99%-ában amikor illóolajokról beszélünk, csak három elem érdekel minket a periódusos táblázatból: szén, hidrogén és oxigén. Az illóolajokban lévő molekulák nagyrészt mono- és szeszkviterpének meg ezeknek az oxigénizált változata. Ezen három legyakoribb elem közül az oxigén a legritkább. Ha megszámoljuk az atomokat, akkor első helyen a hidrogén van, ezt követi a szén, majd az oxigén (ez csak a számuk, súlyról nincs is itt szó). Az illóolajmolekulák nagy százaléka szénhidrogénekből áll (mono- és szeszkviterpének), melyekben nincs is oxigén. Amikor pedig van bennük akkor általában 1-2 oxigénatomról, 10-17 szénatomról és 18-26 hidrogénatomról van szó. Az oxigén az illóolajokban egy kötött oxigén (azaz kémiai kötésben levő), és ezért nem igazán áll rendelkezésre szabad oxigénként (szabad oxigén gyök vagy szabad oxigén molekula). Természetesen vannak abszolút minimális oxigén mennyiségek minden folyadékban de ez a kérdésre nézve most irreleváns. Tehát az olajok nem „igazán” oxigénizálnak. Még mindig nem tiszta számomra, hogy honnan ered ez az egész gondolat és szívesem látnám azokat az irodalmi forrásokat, amelyekre hivatkoznak. A témáról Robert Tisserand írt egy nagyon jó választ erre az egész “oxigénizáló” mítoszra weboldalán, szóval akit jobban érdekel akkor ott el lehet olvasni.
Illóolaj mítosz #10: X Társaság az egyetlen vállalat, ami tiszta terápiás fokozatú illóolajat forgalmaz.
Tény:
Sok vállalat van a világon, akik tiszta illóolajat gyártanak. Ezeket megtalálni nem annyira könnyű feladat, és ha meg is találjuk őket megeshet, hogy nem kis bolti palackokban adják el a terméküket. Egy általános szabály az, hogy minél lejjebb mész az ellátási láncban, annál kevesebb az esélye, hogy tiszta terméket találsz. Sok illóolajat forgalmazó cég van és a legtöbbnek nincs lehetősége (vagy sok esetben nem akarnak), hogy megfelelő minőségi ellenőrzést végezzenek, hogy kiderítsék, mit is vesznek az ellátójuktól mielőtt eladják vevőiknek. Ezen felül, tisztaság nem jelent minőséget. Egy tiszta olajnál megeshet, hogy rosszul végezték el a desztillációs folyamatot, vagy rossz növény fajt használtak. Továbbá, arról is kell beszélnünk, hogy mit is definiálunk terápiás fokozatú olajnak. Az a tévhit terjedt el, hogy van egy független szerv, amely az olajoknak kiadja a terápiás fokozatot, de a mai napig nincs ilyen szervezet, vagy legalábbis olyan, amelyet széles körben elismernek. Azt jelenti ez, hogy nincs terápiás fokozat? Nem, de muszáj megértenünk, hogy minden jelenlegi standard cégen belüli. Az lehet, hogy egy ilyen standard remek és teljesen elfogadható számomra vagy más elemző, aromaterapeuta számára de mindig hozzá kell adnunk, hogy ez nem egy független standard. Néhány céges standard amihez volt szerencsém egyenesen kiváló, sőt kimagasló a Nemzetközi Szabványügyi Szervezethez képest. Akiknek nincs hozzáférése a vásárolt olajuknak GC/MS-éhez (gázkromatográfia, tömegspektrometria) azoknak bizalom alapjánk kell vásárolniuk. Ha egy cég vezetőjének kérdéses múltja van például: múltja van félrevezető tájékoztatással, letartóztatási nyilvántartással rendelkezik a orvoslás engedély nélküli gyakorlás miatt, perelik/perelték illóolaj okozta károkkal kapcsolatban, hiteles neveket használ saját előnyére és szimplán kérdéses etikával rendelkező tag, akkor az valószínűleg egy olyan cég melynek a “terápiás fokozata” nem megbízható.
